Alulról szivárog a bojler? Okok, sürgősség és teendők

A bojler alá gyűlő víz nem feltétlenül jelent vészhelyzetet, de figyelmen kívül hagyni sem szabad. A négy leggyakoribb ok: páralecsapódás a tartály felületén, egy meglazult vagy elhasználódott leeresztőszelep, a túl nagy nyomásra reagáló hőmérséklet- és nyomásbiztonsági (T&P) szelep, illetve a belülről korrodálódni kezdett tartály. Mindegyik más beavatkozást igényel: lehet, hogy elég egy napot várni, de az is lehet, hogy le kell állítani a készüléket és vízvezeték-szerelőt kell hívni. Ezért a leggyorsabban úgy deríthető ki, mi történik, ha a víz tényleges forrását keresed meg, nem pedig azt nézed, mennyi víz gyűlt össze.

• Ha a padlón víz van, de a tartály száraz, gyakran páralecsapódásról van szó egy új vagy nemrég újratöltött készüléknél; ennek meg kell szűnnie, amint a benne lévő víz eléri az üzemi hőmérsékletet.
• A tartály alsó, elülső részénél, a leeresztőszelep környékén jelentkező folyamatos csepegést általában egy meglazult csatlakozás vagy elhasználódott szelep okozza, nem a tartállyal van gond.
• Ha a víz a tartály oldalán, egy kifolyócsőből folyik le, az a T&P biztonsági szelepre utal. Ez egy biztonsági berendezés, amelynek normál esetben egyáltalán nem szabad vizet kiengednie.
• Ha a víz magából a tartályból, alulról szivárog, különösen ha a meleg víz rozsdás vagy kellemetlen szagú, az belső korrózióra utal. Ha ez elkezdődött, a tartály már nem javítható.
• Ha bármikor erős gázszagot érzel, az külön vészhelyzet: hagyd el a területet, és először a gázszolgáltatót vagy a segélyhívót keresd.

Mindig komoly gond, ha alulról szivárog a bojler?

Az „alulról szivárog” jelentheti azt, hogy a tartály külsején lecsapódott a pára, hogy a tartály aljánál lévő valamelyik csatlakozásból csöpög a víz, vagy hogy maga a tartály fala ereszt. Az utóbbi – amikor a víz nem egy látható szelepből vagy csatlakozásból, hanem a tartály alól szivárog – leginkább belső meghibásodásra utal, ezért gyorsabban kell intézkedni, mint ha a szivárgás egy konkrét alkatrészhez köthető (forrás: A.O. Smith).

Mielőtt a legrosszabbra gondolnál, ellenőrizz három dolgot: pontosan hol jelenik meg először a víz, visszatér-e azután is, hogy a tartály egy ideje rendeltetésszerűen működik, illetve változott-e bármi más, például a készülék hangja vagy a meleg víz színe. Az alábbi részek sorra veszik az egyes okokat, abban a sorrendben, ahogy általában ki lehet zárni őket – elsőként azt, amelyik egyáltalán nem igényel beavatkozást.

Páralecsapódás: először zárd ki ezt az ártalmatlan okot

Ha a bojler új, nemrég leengedték és újratöltötték, vagy hidegebbre fordult az idő, először ellenőrizd, nem páralecsapódásról van-e szó. A tartály fémfelülete hidegebb lehet a körülötte lévő párás levegőnél, miközben a benne lévő víz még melegszik, ezért a nedvesség lecsapódik a tartályon, majd a padlóra csepeg – hasonlóan ahhoz, ahogy egy hideg pohár párásodik be egy meleg napon (forrás: A.O. Smith at Lowe's).

Az egyszerű ellenőrzéshez időre van szükség: a páralecsapódásnak nagyjából egy napon belül csökkennie kell, amint a megtelt tartályban a víz eléri a beállított hőmérsékletet, és a felület is felmelegszik. Ha teljesen szárazra törlöd a tartályt és a padlót, majd a víz akkor is újra megjelenik, amikor a készülék már egy ideje egyértelműen rendeltetésszerűen működik, akkor nem páralecsapódásról van szó, és érdemes továbblépni az alábbi lehetséges okokra.

Szivárgás a leeresztőszelepnél

A tartály aljánál lévő leeresztőszelepet karbantartáskor az üledék kiöblítésére használják, ezért a kisebb, folyamatos csepegés egyik leggyakoribb forrása. Idővel meglazulhat, a tömítése elhasználódhat, vagy üledék kerülhet bele, ami megakadályozza a teljes záródást. Ezek mindegyikére az utal, hogy a víz egyetlen konkrét ponton jelenik meg, nem pedig a teljes talpazat alatt terül szét (forrás: A.O. Smith).

A legtöbb ilyen esetben a tartály érintése nélkül is megoldható a probléma: a meglazult szelepet néha kézzel vagy a megfelelő villáskulccsal is meg lehet húzni, míg az elhasználódott tömítés vagy a sérült menet általában a leeresztőszelep-egység cseréjét teszi szükségessé. Ez rövid munka egy vízvezeték-szerelőnek. Ha az elzárószelep, amellyel le kellene választani a tartályt, nem fordul el, az külön probléma. Mielőtt bármit erőltetnél, nézd meg, mit tegyél, ha megszorult egy elzárószelep.

Víz folyik a tartály oldalán: a hőmérséklet- és nyomásbiztonsági (T&P) szelep

Az alul közelinek tűnő szivárgás néha a tartály oldalán található hőmérséklet- és nyomásbiztonsági szelepre vezethető vissza, illetve az abból a padló felé futó kifolyócsőre. Ez a szelep kizárólag biztonsági célt szolgál: automatikusan kinyílik, ha a tartály belsejében a hőmérséklet vagy a nyomás túllépi a biztonságos határértéket, így védi a tartályt a katasztrofális meghibásodáshoz vezető nyomás felhalmozódásától (forrás: Watts).

A lakossági T&P szelepek általában 150 psi vagy 210°F értéknél nyitnak ki, normál körülmények között pedig egyáltalán nem szabadna vizet kiengedniük (forrás: Watts). Ezért ha a kifolyócső alatt folyamatosan csöpög a víz, az általában azt jelenti, hogy a szelep valami másra reagálva pontosan azt teszi, amire tervezték, nem pedig önmagában hibásodott meg.

Gyakori kiváltó ok a „zárt” vízvezeték-rendszer: ilyenkor a vízellátás más pontján lévő visszacsapó szelep vagy nyomáscsökkentő szelep megakadályozza, hogy a víz melegedés közben visszafelé táguljon, így a nyomás csak a T&P szelepen keresztül tud távozni. A szelep önmagában történő cseréje ritkán oldja meg tartósan a problémát; a megoldás egy megfelelő méretű tágulási tartály beszerelése a vízvezeték-rendszerbe. Ennek szükségességét és megfelelő méretét vízvezeték-szerelő tudja megállapítani (forrás: Structure Tech Home Inspections).

Szivárgás magából a tartályból: korrózió és meghibásodás

Az a meghibásodás, amely valóban a készülék leállítását teszi szükségessé, magából a tartályból eredő szivárgás, nem pedig valamelyik hozzá csatlakozó szerelvény hibája. Az acéltartályok belső béléssel és rozsdásodás elleni védelemmel készülnek, ez a védelem azonban idővel elhasználódik. Ha a tartály fala szivárogni kezd, már nem javítható: ki kell cserélni a tartályt (forrás: A.O. Smith).

A tartálytest szivárgása mellett gyakran más jelek is megjelennek. A csapból folyó rozsdás, zavaros vagy kellemetlen szagú meleg víz belső korrózióra figyelmeztet, a fűtés közben hallható dübörgő, pattogó vagy recsegő hangok pedig általában azt jelentik, hogy üledék rakódott le, és a készüléknek a kelleténél keményebben kell dolgoznia (forrás: Rheem). Ha ezek bármelyikét a tartály alatti vízzel együtt tapasztalod, az arra utal, hogy a tartály meghibásodóban van, nem pedig arra, hogy csak meg kell húzni egy alkatrészt.

A bojler biztonságos leállítása

Ha arra jutottál, hogy a szivárgás magából a tartályból ered, vagy egyszerűen el szeretnéd állítani a víz folyását, amíg kideríted az okot, a leállítás menete attól függ, hogy gáz- vagy elektromos üzemű készülékről van-e szó. Mindkét esetben fontos a lépések sorrendje. Itt csak a közvetlenül szükséges teendőket ismertetjük; a részletes útmutatót itt találod: a bojler biztonságos elzárása.

Gázüzemű bojlerek

Először állítsd a hőmérséklet-szabályozót „őrláng” állásba, vagy kapcsold ki, majd zárd el a tartályhoz vezető gázellátó szelepet, és csak ezután zárd el a hidegvíz-ellátó szelepet. Hagyd lehűlni a készüléket, mielőtt a leeresztőszelephez vagy bármelyik szerelvényhez nyúlnál, mert a benne lévő víz még mindig olyan forró lehet, hogy leforrázzon (forrás: Lennox).

Elektromos bojlerek

Mielőtt a vízellátáshoz nyúlnál, kapcsold le az áramot a külön erre szolgáló kismegszakítónál. Ha úgy zárod el először a vizet, hogy a készülék még áram alatt van, azzal kockáztatod a fűtőbetét károsodását, és víz kerülhet feszültség alatt álló alkatrészek közelébe. A hidegvíz-ellátó szelepet csak azután zárd el, hogy meggyőződtél róla, hogy az áramellátás ki van kapcsolva (forrás: Lennox).

Bármilyen tüzelőanyaggal működik is a készüléked, ha bármikor erős gázszagot érzel, az külön vészhelyzet: hagyd el a területet, és a fenti lépések megkezdése előtt keresd a gázszolgáltatót vagy a segélyhívót (forrás: Lennox).

Javítás vagy csere? Értékeld együtt a jeleket

A fentiekben felsorolt okok két csoportra oszthatók. A meglazult vagy elhasználódott leeresztőszelep, illetve a zárt vízvezeték-rendszerre reagáló T&P szelep is javítható: a vízvezeték-szerelő meghúz vagy kicserél egy alkatrészt, esetleg tágulási tartályt szerel be, a bojler pedig tovább működik. Ha maga a tartály szivárog, a meleg víz tartósan elszíneződött, vagy csökkent a melegvíz-hozam, az cserére utal, mert ezeken egy alkatrész cseréje nem segít.

Ha az ok nem egyértelmű, a készülék kora segíthet a döntésben. A hagyományos, tartályos bojlerek többsége körülbelül tíz évig működik, a gyártók pedig azt javasolják, hogy ekkorra már tervezzük be a cserét, ahelyett hogy megvárnánk, amíg egy meghibásodás kényszerít ki döntést (forrás: Rheem). Ha egy tízéves tartályon a fentiek közül bármilyen korrózióra utaló jel látható, sokkal inkább indokolt a csere, mint egy kétéves tartály esetében, amelynek csak a leeresztőszelepe lazult meg.

A tartály teljes meghibásodása egy fontos dologban különbözik az itt felsorolt összes többi szivárgástól: nemcsak a már benne tárolt víz folyik ki. A bejövő víz továbbra is újratölti a tartályt, és ugyanazon a meghibásodási ponton keresztül folyik ki, amíg valaki el nem zárja, rendszerint kézzel elfordítva egy szelepet. Egy egész házra kiterjedő vízszivárgás-érzékelő automatikus elzárószeleppel megszünteti ezt a kockázatot: figyeli a ház teljes vízáramlását, és automatikusan elzárja a bejövő vizet, ha olyan mintázatot észlel, amely csőtörésre vagy a tartály meghibásodására utal, így nem kell megvárni, amíg valaki észreveszi az elöntést.

Mindez nem helyettesíti a tartály ellenőrzését. Ha a szivárgás oka a tartálytest, nem pedig valamelyik csatlakozás, a következő lépés az, hogy vízvezeték-szerelőt hívsz, aki segít eldönteni, javításra vagy cserére van-e szükség. Ha a víz elérte a padlót, a területet is megfelelően ki kell szárítani: érdemes elolvasni, hogyan szárítsd ki a vízkárt szenvedett falakat és padlókat, valamint azt is, mennyi idő alatt indulhat meg a penészesedés álló víz után, ha a szivárgásnak volt ideje továbbterjedni, mielőtt észrevetted.