Eltávolítja a baktériumokat a fordított ozmózis? Miért nem jelent biztos fertőtlenítést

A megfelelően működő fordított ozmózisos membrán pórusai elég kicsik ahhoz, hogy pusztán a méretük alapján gyakorlatilag minden baktériumot kiszűrjenek. Ezért sorolják gyakran a fordított ozmózist azok közé a módszerek közé, amelyek a vízben lévő baktériumokkal, parazitákkal és vírusokkal is foglalkoznak. Ez azonban a pórusméretből adódó mechanikai tény, nem pedig arra vonatkozó, tanúsított fertőtlenítési állítás, hogy a vízben már ismert vagy feltételezett mikrobiológiai veszély van jelen. A különbség azért fontos, mert a két helyzet más-más megoldást kíván. Ha pedig megértjük, hogy a Hydrion Purity RO600 mire való, akkor arra használhatjuk, amire tervezték, nem pedig olyasmire, amire soha nem szánták.

• A fordított ozmózisos membrán főként azért tartja vissza a baktériumokat, mert azok jóval nagyobbak a membrán pórusainál, nem pedig azért, mert a rendszer egy őket elpusztító kémiai lépést is alkalmaz.
• A sérült membrán, az elhasználódott tömítés vagy a membrán felületén kialakuló eltömődés miatt szennyeződés juthat át rajta. Ezért egészítik ki egyes rendszereket külön fertőtlenítési fokozattal.
• A baktériumok bármely szűrő után újra elszaporodhatnak a nedves felületeken, így a tárolótartályokban, a csövekben és a csapban is, ha a víz hosszú ideig áll.
• Forralási előírás vagy ismeretlen mikrobiológiai állapotú kútvíz esetén először a hivatalos útmutatást kell követni, nem pedig egy felhasználási helyen működő szűrőre hagyatkozni.
• Az RO600-at hideg, kezelt vezetékes vízhez tervezték, és a három szűrőbetétje között nincs UV-fokozat vagy más fertőtlenítési lépés.

Hogyan tartja vissza az RO-membrán a baktériumokat: a méret szerinti kizárás

A fordított ozmózis során a vizet rendkívül apró pórusú membránon préselik át. A fordított ozmózissal foglalkozó általános források nagyjából 0,2 nanométeres, vagyis körülbelül 0,0002 mikrométeres határértéket adnak meg. Ez egy általánosabb adat, eltér az RO600-ra vonatkozó, konkrét membránértéktől, amelyről a szakasz későbbi részében lesz szó. A baktériumok ennél nagyságrendekkel nagyobbak: még a legkisebb vízben előforduló baktériumok méretét is több száz nanométerben vagy néhány mikrométerben mérik, így ekkora pórusméret mellett alig van esélyük átjutni a membránon. A fordított ozmózisról szóló, az amerikai CDC-re hivatkozó összefoglaló szerint az RO-rendszerek képesek eltávolítani a parazitákat, a baktériumokat és a vírusokat. Ennek az állításnak az alapja éppen ez a méret szerinti kizárás, nem pedig az élőlényeket elpusztító kémiai reakció (forrás: Fordított ozmózis, Wikipédia).

Miért nem ugyanaz a méret szerinti kizárás és a tanúsítás?

Egy mechanizmus leírása nem ugyanaz, mint egy készülék tanúsítása egy adott szennyezőanyag-csoporttal szemben, hivatalos vizsgálati protokoll, például egy NSF/ANSI szabvány alapján. A cikkhez nem vizsgáltunk át olyan tanúsítványt, amely az RO600 baktériumeltávolítását igazolná. Ezért az itt adott válasz alapja maga a mechanizmus, amelyet a fordított ozmózissal foglalkozó általános szakirodalom jól megalapoz, nem pedig egy konkrét, vizsgálatokkal igazolt eltávolítási százalék.

Az RO600 három becsavarható szűrőbetétje közül a második alkalmazza ezt a mechanizmust. A víz először a PPC kompozit fokozaton halad át, amely egy polipropilén üledékszűrő-réteget és egy aktívszén-tömböt kombinál, hogy felfogja a homokot, a rozsdát és a részecskéket, valamint csökkentse a klór mennyiségét. Ezután a 600G RO-membránhoz jut, amelynek névleges szűrési értéke 0,0001 mikron. Ez az előbb ismertetett általános pórusméret-tartománytól különböző, kifejezetten a termékre vonatkozó érték, nem pedig ugyanannak a számnak az ismételt megadása. Végül a TC utószűrő következik, amely a termékoldal leírása szerint a víz ízének javítása érdekében aktív szenet, valamint lúgosító vagy ásványi anyagokat tartalmazó közeget ad hozzá. Az RO-membrán azért került a szűrőfokozatok középre, mert az előtte lévő fokozat megóvja azoktól a részecskéktől és a klórtól, amelyek egyébként lerövidítenék az élettartamát.

Hol fordulhat elő hiba: a membrán és a tömítések épsége

A méret szerinti kizárás mechanizmusa attól függ, hogy a membrán ép marad-e, és megfelelően zár-e. A membránon lévő apró lyuk vagy a megkopott, már nem megfelelően illeszkedő O-gyűrű miatt kis mennyiségű kezeletlen víz kerülheti meg a szűrőfokozatot. Ez minden membránalapú rendszer általános műszaki korlátja, nem az RO600-ra jellemző, mérésekkel megállapított meghibásodási arány. Ez az oka annak is, hogy egyes, felhasználási helyen működő RO-rendszerekben másodlagos fertőtlenítési fokozatot, például UV-kezelést alkalmaznak. Ez arra az esetre szolgál védelemként, ha a membrán megsérülne (forrás: háttérinformáció a fordított ozmózisos rendszerek kialakításáról).

Az RO600 megadott funkciói egy ehhez kapcsolódó, de ettől különböző kockázati kört kezelnek. Az automatikus öblítés bekapcsolás után, hosszabb használatot követően, illetve készenléti állapotban 24 óránként öblíti át a membránt. Ezzel az eltömődést és a vízkőlerakódást kezeli, nem pedig a fertőtlenítést tanúsítja. A termék specifikációi szerint a 30 perces biztonsági leállás és a beépített szivárgásérzékelés a folyamatos, felügyelet nélküli működés, illetve a készülékből szivárgó víz ellen nyújt védelmet. Ezeknek a funkcióknak sem a fertőtlenítés igazolása a feladata.

Újraszaporodás a membrán után: tárolás, csövek és csap

Még a rendeltetésszerűen működő membrán is csak abban a pillanatban kezeli a vizet, amikor az áthalad rajta. A baktériumok a szűrő utáni nedves felületeken – például egy tárolótartályban, egy csőszakaszban vagy a csap belsejében – újra elszaporodhatnak, ha a víz hosszabb ideig áll, és a felületeket nem tartják tisztán. Ez általános vízvezeték-szerelési és biofilm-képződési ismeret, nem pedig erre a konkrét termékre vonatkozó, vizsgálatokkal igazolt statisztika. Minden olyan mosogató alatti rendszerre érvényes, amelyben van olyan hely, ahol a víz megállhat.

A tartály nélküli kialakítás egy szempontból változtat ezen: a membrán és a csap között nincs álló vizet tároló tartály, mert a termékoldal leírása szerint az RO600 akkor állít elő vizet, amikor vizet engednek belőle, nem pedig előre megszűrt vizet tárol két használat között. Ezt a kialakításbeli különbséget önmagában érdemes megérteni, de ez nem jelent fertőtlenítést. Aki a két kialakítás közötti különbségekről részletesebben, többek között a karbantartásról és az átfolyásról is olvasna, annak ajánljuk a tartály nélküli és tartályos fordított ozmózisos rendszerek összehasonlítását.

Miért nem megoldás az RO forralási előírás vagy ismerten nem biztonságos vízforrás esetén?

A hivatalos útmutatás egészen másként kezeli az ismert vagy feltételezett mikrobiológiai veszélyt, mint a mindennapi íz- és TDS-kérdéseket. A CDC vészhelyzeti vízbiztonsági útmutatója szerint a hordozható vízszűrők nem távolítják el a kórokozók minden típusát; a baktériumok eltávolításához körülbelül 0,3 mikronos vagy annál kisebb pórusméretű szűrő szükséges; a szűrők önmagukban nem távolítják el a vírusokat; szűrés után pedig olyan vegyi fertőtlenítőszert kell hozzáadni, mint a jód, a klór vagy a klór-dioxid. Az ügynökség a forralást nevezi a vízben lévő kórokozók elpusztításának legjobb módjaként (forrás: Hogyan tegyük biztonságossá a vizet vészhelyzetben? CDC). Ez az útmutatás nem rögzített, felhasználási helyen működő RO-egységekre, hanem hordozható vészhelyzeti szűrőkre vonatkozik. Az alapjául szolgáló óvatosság azonban ugyanúgy érvényes: a szűrő azt kezeli, ami fizikailag át tud jutni rajta, a fertőtlenítés igazolása pedig külön lépés.

Ugyanezen ügynökség magánkúttulajdonosoknak szóló útmutatója egyértelműen kimondja, hogy egyetlen otthoni vízkezelési típus sem nyújt védelmet minden probléma ellen, és hogy a forralás elpusztítja a kórokozókat. Azt is javasolja a kúttulajdonosoknak, hogy forralási előírás kiadása esetén kövessék a helyi utasításokat (forrás: A CDC útmutatója a magánkút vizének kezeléséről). Az EPA elmagyarázza, miért különösen fontos ez a kutak esetében: a baktériumok, vírusok és paraziták jellemzően emberi szennyvízből vagy állati hulladékból származnak. A felszíni lefolyás, a szivárgó szikkasztómező vagy a szivárgó föld alatti tárolótartály juttathatja őket a vízbe, ahol emésztőrendszeri megbetegedéseket és más fertőzéseket okozhatnak (forrás: A kútvíz lehetséges szennyezőanyagai és hatásaik, EPA). Mivel a magánkutak nem részesülnek abban a központosított kezelésben és ellenőrzésben, amelyet a közműszolgáltatók alkalmaznak, az EPA a kúttulajdonos felelősségévé teszi a vízminőség biztosítását. Ennek alátámasztására egy USGS-vizsgálatra hivatkozik, amelyben a 2100 vizsgált magánkút nagyjából ötödében legalább egy szennyezőanyag mennyisége meghaladta az emberi egészségre vonatkozó referenciaértéket (forrás: Az EPA magánkutakról szóló információs központja).

Mire tervezték valójában az RO600-at?

A termékoldalon megadott működési tartomány szerint az RO600-at 4 és 38 °C közötti hőmérsékletű, 1,4–5,5 bar nyomású, hideg, kezelt vezetékes vízhez tervezték. Vagyis olyan vízhez, amelyet a közműszolgáltató már fertőtlenített, és ahol a fennmaradó kérdések általában az ízre, az összes oldott anyagra, a klór ízére vagy bizonyos oldott szennyezőanyagokra vonatkoznak, nem pedig arra, hogy a víz egyáltalán biztonságos-e ivásra. A szűrőbetétek sorában és a funkciók felsorolásában semmi nem szerepel fertőtlenítési lépésként. Ha forralási előírás, árvíz által érintett kút vagy bármilyen ismeretlen mikrobiológiai állapotú víz esetén úgy használnánk, mintha fertőtlenítene, olyan feladatot bíznánk rá, amelyre nem tervezték. A gyakorlati teendő megegyezik a hivatalos szervek ajánlásával: először kövessük a helyi egészségügyi hatóság forralásra vagy palackozott vízre vonatkozó útmutatását, és csak akkor térjünk vissza a szokásos vízszűréshez, ha az útmutatás ismét biztonságosnak minősíti a vízellátást.

Mikor lehet hasznos az RO egy biztonságos vízrendszerben?

Összességében az RO600-hoz hasonló rendszer egy biztonságos vízellátás meghatározott pontján kap szerepet: azt követően, hogy a víz már átesett a közműszolgáltató vagy más hivatalos szerv kezelésén. Ilyenkor a feladata a visszamaradó anyagok – az oldott szilárd anyagoktól a háztartás által csökkenteni kívánt konkrét szennyezőanyagokig – mérséklése, valamint a csapból folyó víz ízének javítása. A fordított ozmózis valamennyi fokozatának működéséről bővebben a fordított ozmózisos szűrés teljes útmutatójában lehet olvasni. Aki pedig szeretné megtudni, mit mér valójában az okos kijelzőn megjelenő TDS-érték – amely az oldott szilárd anyagok mennyiségét mutatja, nem pedig a mikrobiológiai biztonságot –, annak a TDS jelentéséről és leolvasásáról szóló útmutató ad magyarázatot.

Így ellenőrizheti röviden, hogy az Ön helyzete melyik kategóriába tartozik: először azt kell megkérdezni, hogy a vízforrás már kezelt vezetékes víz-e, vagy van-e konkrét oka azt feltételezni, hogy jelenleg szennyezett, például kiadtak-e rá figyelmeztetést, érintette-e árvíz, vagy ismert-e probléma a kúttal. A második esetben mindenekelőtt a hivatalos szervektől kell tájékozódni. Ha a vízellátás szokásos, kezelt vezetékes vízből áll, és a fennmaradó kérdések az ízre, az oldott anyagokra vagy bizonyos szennyezőanyagokra vonatkoznak, akkor ez az a terület, amelyre a Hydrion Purity RO600 fordított ozmózisos rendszer készült. Három szűrőbetétje és valós idejű TDS-kijelzője megmutatja, milyen változást ér el a vízben. Aki a témakör más, kapcsolódó kérdéseivel is összevetné, például azt vizsgálná, hogy a fordított ozmózis csökkenti-e a klór mennyiségét, vagy mi történik az ásványi anyagokkal szűrés közben, különálló, célzott válaszokat talál ezekre is.

Gyakori további kérdések

Elpusztítja a baktériumokat a fordított ozmózis, vagy csak kiszűri őket?

Egyik megfogalmazás sem teljesen pontos. A membrán nem pusztítja el kémiai úton a baktériumokat, hanem fizikailag visszatartja őket, mert jóval nagyobbak a pórusainál. A mechanizmust jobban írja le a „kiszűri”, mint az „elpusztítja”. Ezért a folyamat fő hibalehetősége sem a baktériumok kémiai lebontása, hanem a membrán sérülése (forrás: áttekintés a fordított ozmózisról).

Biztonságos a fordított ozmózissal kezelt víz, ha a forrásvíz baktériumokat tartalmaz?

A megfelelően működő membrán méretük alapján szinte minden baktériumot visszatart, de az ép membrán „szinte mindent” állítása nem jelent ugyanolyan biztosítékot, mint egy igazolt fertőtlenítési lépés. Az ismerten vagy feltételezhetően mikrobiológiai veszélyt hordozó vizet először a hivatalos, forralásra vagy palackozott vízre vonatkozó útmutatás szerint kell kezelni, nem pedig úgy tekinteni, hogy a probléma megoldódott, mert utána egy RO-készülék következik (forrás: A CDC vészhelyzeti vízbiztonsági útmutatója és A CDC magánkúttulajdonosoknak szóló útmutatója).

Szükségem van UV-fényre a fordított ozmózisos rendszer mellett?

Egyes rendszereket kifejezetten azért egészítenek ki UV-fokozattal, hogy védelmet nyújtson sérült membrán vagy egyébként átjutni képes kórokozók esetén. Ez bizonyos háztartások számára ésszerű választás (forrás: áttekintés a fordított ozmózisról). Az RO600 három szűrőbetétje között nincs UV-fokozat vagy más fertőtlenítési lépés, összhangban a termékoldalon megadott rendeltetésével: hideg, kezelt vezetékes vízhez tervezték, nem pedig ismeretlen mikrobiológiai állapotú vízhez.