Hydrion Purity RO600 reverse osmosis system with steel drinking faucet

Mennyibe kerül valójában literenként a fordított ozmózisos víz?

Egy pult alatti fordított ozmózisos rendszer teljes élettartama alatt többe kerül az üzemeltetés, mint a megvásárlása, és az üzemeltetési költség nem egyetlen olyan szám, amelyet egyszerűen kikereshet. Az, hogy végül mennyit fizet literenként, három ténylegesen mérhető dologtól függ: milyen gyakran kell cserélni az egyes szűrőbetéteket és a membránt, mennyi csapvizet enged a készülék a lefolyóba minden kezelt liter után, és mennyi áramot fogyaszt működés közben a nyomásfokozó szivattyú. Ez a cikk végigvezeti a számítást a Hydrion Purity RO600 példáján, a gyártó által megadott szűrőbetét-csereperiódust, tisztavíz–lefolyóvíz arányt és szivattyúteljesítményt használva kiindulási adatként. Az árakat nem számolja ki helyetted, mert a szűrőbetétek árai, a vízdíjak és az áramtarifák szolgáltatónként és régiónként eltérnek. A végén behelyettesítheted a saját számaidat, és kiszámolhatod a saját konyhádra érvényes literenkénti költséget.

  • Szűrőbetétköltség literenként: a szűrőbetét vagy a membrán csereköltsége elosztva azzal, hogy hány liter vizet állít elő, mielőtt esedékessé válik a csere.
  • Többletvíz költsége literenként: a rendszer tisztavíz–lefolyóvíz arányának megfelelően a lefolyóba engedett csapvíz költsége a saját vízdíjaddal számolva.
  • Áramköltség literenként: a nyomásfokozó szivattyú névleges teljesítménye, a tényleges terhelés melletti működési ideje és a saját kilowattóránkénti áramdíjad.

Miért fizetsz valójában egy fordított ozmózisos rendszer üzemeltetésekor?

Az RO600 ára és a beszerelés költsége külön kérdés attól, hogy mennyibe kerül a rendszer üzemben tartása; a vásárlás és a beszerelés kérdését külön tárgyaljuk egy másik cikkben. Szinte minden fordított ozmózisos rendszer üzemeltetési költsége ugyanabból a három tételből áll: a meghatározott időközönként cserélt szűrőbetétekből és membránból, az üvegpohárba kerülő minden liter után a lefolyóba jutó többlet csapvízből, valamint a nyomás fenntartásához szükséges áramot fogyasztó nyomásfokozó szivattyúból. E három tétel közül egyiknek sincs állandó értéke, mivel a szűrőbetétek ára és a helyi tarifák szolgáltatónként és régiónként változnak, a szűrőbetét élettartama pedig a bejövő víz keménységétől és üledéktartalmától, valamint a háztartás napi vízfogyasztásától függ. Az alábbiakban a gyártó által megadott specifikációkra épülő képletet találsz, amelyet a lakóhelyedre érvényes adatokkal egészíthetsz ki.

Szűrőbetétek és membrán: mit és milyen gyakran kell cserélni?

Az RO600 három, egymás után működő szűrőbetétet használ, és egy negyedik is választható hozzá. A gyártó által megadott csereperiódus a PPC üledék- és szénszűrő szűrőbetétje esetén körülbelül hat hónap, a TC utószűrőnél tizenkét hónap, magánál az RO membránnál pedig huszonnégy hónap. A választható TAM3 lúgosító ásványi szűrő – amely csak az ezt tartalmazó változatba kerül be – a TC szűrőhöz hasonlóan körülbelül tizenkét hónapra van méretezve. Ezek a termékoldalon feltüntetett jellemző csereperiódusok, nem garanciák, és minden szűrőanyagra érvényes az általános szabály: a több üledéket vagy oldott ásványi anyagot tartalmazó víz gyorsabban eltömíti a szűrőbetéteket, ahogy a nagyobb napi vízfogyasztás is. Ezért ha a konyhába érkező víz keményebb, vagy a háztartás többet használja a rendszert, érdemes még a megadott csereperiódus lejárta előtt ellenőrizni a szűrőbetéteket, nem pedig csak a naptárat követve várni a cserével.

Az RO600 három cserélhető szűrőbetétje, amelyek a szűrési folyamat különböző fokozataihoz készültek
A megadott három szűrőbetétből álló sorrend: üledék- és szénszűrő, RO membrán, majd utószűrőfokozat; mindegyiknek külön csereperiódusa van.

Hogyan számítsd át a csereperiódust literenkénti költségre?

Ahhoz, hogy bármelyik csereperiódust literenkénti költségre váltsd, két adatra van szükséged: mennyibe kerül a szűrőbetét cseréje – ezt az aktuális termékoldalon találod, a cikk nem közöl ilyen árat –, valamint hány liter vizet kezel a rendszer ugyanezen időszak alatt. Az RO600 névleges teljesítménye mellett akár napi körülbelül 2 270 liter vizet is előállíthat, de a legtöbb háztartás napi fogyasztása messze elmarad ettől a felső határtól. Ezért a mérőóra leolvasása vagy annak hozzávetőleges felmérése, hogy milyen gyakran használjátok a csapot, reálisabb képet ad az adott csereperiódus alatt előállított literekről, mint a gyártó által megadott maximális érték. Oszd el a szűrőbetét csereköltségét az adott időszak alatt előállított literek számával; ez adja meg a szűrőbetét literenkénti költségét. Ugyanezt a számítást végezd el a TC szűrőre, a membránra, valamint a TAM3-ra is, ha a változatod tartalmazza, majd add össze az eredményeket.

A 2:1-es tisztavíz–lefolyóvíz arány és annak hatása a vízszámlára

A tisztavíz–lefolyóvíz arány azt mutatja meg, hogy a rendszer mennyi csapvizet használ fel minden egyes liter szűrt vízhez. Az arány működéséről máshol részletesebben is olvashatsz; itt az a fontos, hogy a lefolyóba kerülő víz ugyanúgy áthalad a háztartás vízóráján, noha soha nem jut el a pohárig. Az RO600 megadott aránya 2:1, vagyis minden előállított liter szűrt vízhez két liter vizet vesz fel a hálózatból. Összehasonlításképpen az EPA WaterSense programja szerint egy átlagos, felhasználási helyre telepített fordított ozmózisos rendszer minden előállított liter után legalább öt liter vizet enged a lefolyóba, egyes kevésbé hatékony készülékek pedig akár tíz litert is. Ugyanezen program önkéntes hatékonysági címkéjének követelménye ennél a termékkategóriánál legfeljebb 2,3 liter lefolyóvíz minden előállított literre vetítve (forrás: EPA WaterSense). A 2:1-es arány ennél a határértéknél kedvezőbb, de ez csak az EPA adataiból vett viszonyítási alap, nem állítás a termék tanúsítványáról, mivel az RO600-ról nincs dokumentálva, hogy WaterSense-tanúsítvánnyal rendelkezne.

Az aránytól függetlenül a többletvíz a vízszámlán a szokásos fogyasztás részeként jelenik meg, és ugyanannyiba kerül, mint bármely más, a vízórán átfolyó liter. Ezért a helyi tarifák fontosabbak, mint önmagában az arány: egyes szolgáltatók havi átalánydíjat és az elfogyasztott víz minden egységére felszámított díjat alkalmaznak, míg mások egy minimumdíjjal az első fogyasztási mennyiséget is lefedik, majd magasabb díjat számítanak fel, ha a háztartás túllépi ezt a mennyiséget; a szolgáltatási területükön kívüli ügyfelekre pedig esetenként külön, magasabb díj vonatkozik. Ezek a díjszabások akár a szomszédos települések között is annyira eltérhetnek, hogy egy itt megadott ár inkább az adott település szolgáltatójának díjait tükrözné, nem a te számládat. Ahhoz, hogy a saját képletedben meghatározd a többletvíz költségét, vedd a 2:1-es arányból és a kezelt víz mennyiségéből kiszámított, lefolyóba engedett litereket, majd alkalmazd rájuk a számládon ténylegesen szereplő díjszabást. Az összeget közvetlenül a számláról olvasd le, ne egy átlagból indulj ki.

A nyomásfokozó szivattyú áramfogyasztása

Az RO600 nyomásfokozó szivattyújának névleges teljesítménye 85 watt, de nem működik minden órában, amikor használni lehetne a csapot: igény szerint kapcsol be, az automatikus membránöblítés során is rövid ideig működik, a beépített 30 perces biztonsági leállítás pedig megszakítja a folyamatos működést, amely megszakítja a folyamatos működést. Ezért az a napi idő, amely alatt ténylegesen teljes terheléssel fogyaszt áramot, rövidebb annál az időnél, amíg valaki a háztartásból a csap közelében lehet. Egy ilyen háztartási készülék költségének kiszámítására a Hawaiian Electrichez hasonló szolgáltatók által ajánlott általános módszer az, hogy a teljesítményt elosztjuk 1 000-rel, így kilowattot kapunk; ezt megszorozzuk a teljes terhelés melletti működési órák számával, majd a saját számlánkon szereplő kilowattóránkénti díjjal. Ezt a díjat úgy kapjuk meg, hogy a számla teljes összegét elosztjuk az azon feltüntetett kilowattórák számával (forrás: Hawaiian Electric). Itt tehát 0,085 kilowattot kell megszorozni azzal, hogy becslésed szerint naponta hány órán át működik tényleges terhelés mellett a szivattyú, majd a saját kilowattóránkénti díjaddal. Az így kapott összeget elosztva a rendszer ugyanebben az időszakban előállított litereinek számával megkapod az adott nap áramköltségét.

A három tétel összeadása egyetlen literenkénti összeggé

Ha mindhárom tételt kiszámoltad, a teljes érték ezek összege: a szűrőbetétek része (az egyes szűrőbetétek csereköltsége elosztva az adott csereperiódus alatt előállított literek számával, majd összeadva a használt szűrőbetétekre), a többletvíz része (a 2:1-es arány alapján lefolyóba engedett víz a saját vízdíjaddal számolva), valamint az áram része (a szivattyú kilowattóra-fogyasztása a saját áramtarifáddal számolva). Add össze a három tételt ugyanarra az időszakra vonatkozóan – általában egy év a legegyszerűbb időtáv –, majd oszd el az összeget a rendszer által ténylegesen előállított literek számával. Így olyan literenkénti üzemeltetési költséget kapsz, amelyet összevethetsz azzal, amennyit jelenleg literenként fizetsz a palackozott vagy házhoz szállított vízért. Az eredmény teljes egészében olyan adatokból áll, amelyeket magad is ellenőrizhetsz, nem pedig valaki más által megadott számból. Ha a TAM3 lúgosító szűrővel ellátott változatot választod, még egy szűrőbetét költsége kerül az összegbe, nagyjából a TC szűrőével azonos, tizenkét hónapos ciklus szerint. A képlet többi része nem változik, mivel a TAM3 a membrán után helyezkedik el, így sem a tisztavíz–lefolyóvíz arányt, sem a szivattyú áramfogyasztását nem befolyásolja.

A választható TAM3 lúgosító ásványi szűrő, az RO600 membránja után, a csővezetékbe beépítve
A TAM3 választásával még egy szűrőbetét kerül a csereütemezésbe, nagyjából a TC utószűrőével azonos éves ciklussal.

Hogyan használd a kapott értéket?

Ha már kiszámoltad a literenkénti költséget, a leghasznosabb összehasonlítás az, hogy a háztartás jelenleg mennyit fizet literenként a palackozott vagy házhoz szállított vízért. Ezt tényleges vásárlási bizonylatokból számold ki, ne egy megadott átlagból, mert a palackozott víz ára márkánként, kiszerelésenként és kereskedőnként éppúgy változik, mint a közüzemi díjak. Mielőtt egy adott készülék mellett döntenél, érdemes külön utánanézni annak is, hogy maga a rendszer általában mennyi ideig használható; a rendszer és a szűrőbetétek élettartamának összehasonlítását külön cikk tárgyalja. Az üzembe helyezett rendszer karbantartásához az összes szűrő teljes csereütemezése részletesebben bemutatja, melyik szűrőbetétet mikor kell ellenőrizni, mint amennyire az üzemeltetési költség képletének szüksége van. Ez a cikk csak a fenti összegzés bemenő adataiként használja ezeket a csereperiódusokat, nem önálló karbantartási útmutatóként.

Vissza a bloghoz