Átverés a hidrogénes víz? Amit a 2017-es magyar akadémiai kritika valójában mondott

Ha azért jutottál ide, mert olvastál egy cikket vagy hallottál valakitől, hogy a hidrogénes vizet egy magyar tudós egyenesen kamunak nevezte, a rövid válasz az, hogy a kritika egy konkrét marketingállításra vonatkozott, nem magára arra a fizikai jelenségre, hogy hidrogéngáz oldható vízben. 2017 novemberében a Magyar Tudományos Akadémián tartott előadáson Fábián István, a Debreceni Egyetem vegyész professzora több, egymástól teljesen független terméket bírált egyszerre, és ezek közül az egyik a hidrogénnel dúsított, antioxidáns és méregtelenítő hatásúnak hirdetett víz volt. Az eseményről szóló tudósítások azonban több különböző terméket és állítást mostak össze, ezért érdemes szétválasztani, pontosan mire vonatkozott az adott bírálat, és mi az, amit ma, több év kutatás és egy hivatalos élelmiszer-biztonsági állásfoglalás után tényként lehet kezelni.

• A 2017-es kritika a hidrogénes víz marketingnyelvezetét célozta - az antioxidáns és méregtelenítő "hatásként" hirdetett állításokat -, nem azt a fizikai tényt, hogy hidrogéngáz oldható vízben.
• Ugyanazon a rendezvényen az oxigénezett vízről és a "víz memóriájáról" szóló állításokat is bírálták, de mindkettőt más kémiai érvvel, amelyek nem vonatkoznak a hidrogénre.
• A hidrogénkoncentráció ppb-ben kifejezve valós, mérhető fizikai mennyiség, de a mérési módszertől függ, mennyire megbízható egy adott gyártói szám.
• A jelenlegi klinikai kutatás a biztonságosságot támasztja alá, a hatásosságot azonban egyetlen konkrét egészségi állapotra sem tekinti bizonyítottnak.

Mit mondott valójában a 2017-es akadémiai előadás?

A Magyar Tudományos Akadémián megrendezett "Tudomány Ünnepe" programsorozat keretében Fábián István vegyész, a Debreceni Egyetem tanszékvezető professzora egy előadásban több, akkoriban forgalomban lévő "csodavizet" vett górcső alá. A hidrogénnel dúsított, antioxidáns és méregtelenítő hatásúnak hirdetett vizet olyan állításnak nevezte, amelynek tarthatatlansága bárki számára nyilvánvaló, aki valamennyire is járatos a kémiában (forrás: Az Akadémián leplezték le a csodavizes átveréseket - Index). Az index.hu beszámolója nem közölt ehhez a konkrét állításhoz kapcsolódó további kémiai levezetést, csak magát a minősítést örökítette meg - ez fontos, mert az olvasónak gyakran pont ez a levezetés hiányzik ahhoz, hogy eldöntse, mire is vonatkozik pontosan a bírálat.

Egy tudósítás két terméket bírált, egy másik egy harmadikat

Ugyanez az index.hu-s beszámoló nem állt meg a hidrogénes víznél: egy másik, szintén "csodavíznek" hirdetett terméket is górcső alá vett, ezúttal egy másik, arra a gázra jellemző fizikai-kémiai érvvel. Az oxigénnel dúsított vizet azért utasította el az előadó, mert normál légköri nyomáson a víz nem képes megtartani annyi oldott oxigént, amennyit a reklámok állítanak, a gyomor pedig nincs felkészülve arra, hogy felszívja az oldott oxigént (forrás: Az Akadémián leplezték le a csodavizes átveréseket - Index). Az oxigénre vonatkozó érv kémiailag nem ültethető át a hidrogénre, mert más gázról és más oldhatósági viszonyokról van szó. Ugyanarról az eseményről egy másik lap, az Origo is beszámolt, és a két cikk együtt ad teljesebb képet arról, mi hangzott el aznap: az Origo saját tudósítása egy harmadik, szintén "csodavíznek" nevezett terméket érintett, amelyről alább esik szó.

Melyik kritika mire vonatkozott - és mire nem

A leggyakoribb félreértés az, hogy az olvasó az egész előadást egyetlen, mindenre kiterjedő "csodavíz-leleplezésként" idézi fel, holott az egyes bírálatok külön-külön, más-más érvre épültek. A hidrogénes vízzel kapcsolatos kritika a marketingnyelvezetet célozta - azt, hogy a gyártók egészségi kimenetelként (antioxidáns hatás, méregtelenítés) adták el a terméket -, nem magát azt a tényt, hogy hidrogéngáz fizikailag oldható vízben. Az oxigénezett vízre vonatkozó érv, ahogy fent látható, a megtartás és a felszívódás képtelenségéről szólt, ami egy másik gázra és más élettani kérdésre vonatkozik.

Az Origo saját tudósítása ezt a harmadik, szintén "csodavíznek" nevezett kategóriát érintette: a "víz memóriájáról" (pi-víz, rezgéskezelt víz) szóló állításokat azzal cáfolta, hogy a vízben lévő hidrogénkötéses szerkezetek 10^-12 - 10^-11 másodperc alatt átrendeződnek, tehát a víz nem tud "megjegyezni" semmilyen korábbi kezelést (forrás: A mindent gyógyító csodavíz legendája - Origo). A molekulaszerkezetről és a víz "emlékezetéről" szóló érv nem az oldott hidrogéngázról szól, és a kettőt nem érdemes összemosni, mert teljesen más fizikai kérdésről van szó.

Hogyan mérik ténylegesen az oldott hidrogén koncentrációját

Miután különválasztottuk, melyik kritika mire vonatkozott, marad egy konkrét, ellenőrizhető kérdés: mennyi hidrogén van ténylegesen egy adott palack vagy készülék vizében, és honnan lehet ezt tudni. A hidrogénkoncentráció ppb-ben vagy ppm-ben kifejezve valódi, mérhető fizikai mennyiség, de a mérési módszerek nem egyformán megbízhatóak, így önmagában egy szám nem sokat mond. Egy 2022-es szaklapban megjelent elemzés arra a következtetésre jutott, hogy az ORP-mérők (redoxpotenciál-mérők) nem alkalmasak az oldott H2-koncentráció becslésére vagy összehasonlítására, mert a pH, a hőmérséklet és a műszer saját hibahatára nagyobb mértékben befolyásolhatja a leolvasott értéket, mint maga az oldott hidrogén (forrás: ORP should not be used to estimate or compare concentrations of aqueous H2 - Frontiers in Food Science and Technology, 2022). Más szóval egy negatív ORP-érték csak azt jelzi, hogy van valamennyi oldott hidrogén a vízben, azt már nem, hogy pontosan mennyi.

Miért nem elég egy szám, ha nem tudni, hogyan mérték

A redox-titrálásos módszer közvetlenebb képet ad az oldott hidrogénről, mint az ORP-mérés, bár ez sem tökéletes eljárás. Ez a különbség azért fontos a vásárló számára, mert egy gyártói ppb-adat mögött eltérő mérési módszer állhat, és ez alapvetően meghatározza, mennyire hasonlítható össze két különböző termék száma. Ha részletesebben szeretnéd megérteni, mit takar pontosan a ppb és a ppm közötti különbség, és hogyan függenek össze a mértékegységek, ehhez külön írásunk ad teljes áttekintést: a hidrogénes víz ppb- és ppm-értékeinek részletes magyarázata. Azoknak, akik a gyártói adaton túl egy független, harmadik fél által ellenőrzött mérési eredményt is meg akarnak nézni, a Hydrion Core és Pulse független laboratóriumi vizsgálati jelentése mutatja be, hogyan néz ki egy ilyen külső ellenőrzés a gyakorlatban.

Mit mond ma a tudomány - és mit nem mond

A 2017-es előadás óta eltelt évek alatt a kutatás és a szabályozói háttér is bővült, és érdemes ezt a mai állapotot különválasztani a hét évvel ezelőtti pillanatfelvételtől. Egy 2023-as, klinikai vizsgálatokat összegző szaklapi közlemény szerint a molekuláris hidrogénnel végzett vizsgálatok többsége még mindig kis léptékű, néhányat a szerzők kifejezetten esetleírás jellegűnek neveztek, és bár a biztonságosságot több vizsgálat is alátámasztja, a hatásosságot egyetlen konkrét egészségi állapotra sem tekintik bizonyítottnak; a szerzők nagyobb, kontrollos, kettős vak, randomizált vizsgálatokat sürgetnek, mielőtt bármilyen klinikai ajánlás megfogalmazható lenne (forrás: Molecular Hydrogen Therapy - A Review on Clinical Studies and Outcomes, Molecules, 2023). Ha szeretnéd megtanulni, hogyan lehet magad is megkülönböztetni egy megbízható vizsgálatot egy gyenge módszertanú tanulmánytól - mintaméret, placebókontroll, adagolás, finanszírozás -, ebben egy külön útmutató segít végigmenni a szempontokon.

Mit jelent pontosan a GRAS-besorolás, és mit nem

A biztonságosság kérdésében van egy konkrét, hivatalos amerikai állásfoglalás is. Az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal (FDA) egy 2014-ben lezárt GRAS-bejelentésre (GRN 520) "nincs kérdésünk" választ adott, amely szerint az ivóvízben, ízesített italokban és szódában oldott hidrogéngáz legfeljebb 2,14 térfogatszázalékig biztonságosan alkalmazható (forrás: GRAS Notices - GRN 520: Hydrogen gas, U.S. Food and Drug Administration). Ez a GRAS-besorolás kizárólag azt jelenti, hogy az adott mennyiségű oldott hidrogén élelmiszer-összetevőként biztonságosnak minősül; azt nem jelenti, hogy az FDA bármilyen egészségi hatást vagy előnyt elismert vagy jóváhagyott volna. A két dolgot érdemes tudatosan szétválasztani: az élelmiszer-biztonsági minősítés és az egészségügyi hatás bizonyítottsága két, egymástól független kérdés.

Mire érdemes figyelni, mielőtt eldöntöd, kipróbálod-e

Ha a fentiek után arra jutottál, hogy a mérhető, ellenőrizhető rész érdekel - nem a "csodavíz"-ígéretek, hanem a tényleges hidrogénkoncentráció -, van néhány konkrét szempont, amit érdemes megnézni egy adott terméknél. Először azt, hogy a gyártó közöl-e konkrét ppb-adatot, és azt is elárulja-e, milyen módszerrel mérték - egy önmagában álló szám, mérési módszer nélkül, nehezen értékelhető és nehezen hasonlítható össze más termékek adataival.

Másodszor, a generálási módszer maga is számít: egy elektrolízises palacknál - például a fenti Core-nál, vagy a Hydrion Pulse-nál, amely két, egyértelműen megnevezett üzemmódhoz (5 perc alatt 4000 ppb, 10 perc alatt 8000 ppb) rendel koncentrációt - a folyamat ellenőrizhető fizikai lépés, amelyről a termékoldal ad részletes leírást. Fontos ugyanakkor, hogy a magasabb ppb-érték önmagában nem jelent "egészségesebb" vizet: két különböző modell eltérő koncentrációja a generálási módszer és a használati mód különbségéből fakad, nem abból, hogy az egyik bizonyítottan jobb élettani hatással járna, mint a másik. Harmadszor pedig érdemes reálisan mérlegelni, mit várhatsz el egy ilyen terméktől: a jelenlegi kutatási állás szerint egyetlen konkrét betegség kezelése vagy azonnali közérzetjavulás sincs bizonyítva, így egy terméket sem érdemes ilyen ígéret alapján megválasztani. Ha kifejezetten arra vagy kíváncsi, milyen látható vagy tapasztalati eredményt mutatnak be jelenleg a hidrogénes vízzel kapcsolatos vizsgálatok összességében, egy külön, átfogó cikk foglalja össze őszintén, mit tudunk ma erről a kérdésről, a gyakori tévhiteket sorra vevő írásunk pedig további, hasonlóan félreértett állításokat jár körül. Ha pedig kifejezetten azt szeretnéd megtanulni, hogyan lehet felismerni egy ténylegesen megtévesztő, rosszul dokumentált hidrogénes vizes terméket, ez az útmutató kifejezetten erre a szempontrendszerre épül.

Összességében a 2017-es magyar kritika egy konkrét, akkori marketingállítás ellen szólt, és nem cáfolta, hogy hidrogéngáz mérhetően oldható vízben - ez a rész azóta is ellenőrizhető fizikai tény maradt, amit ma már egy hivatalos élelmiszer-biztonsági állásfoglalás és több, ha kis léptékű, klinikai vizsgálat is körülvesz. Ha a mérhető specifikációk alapján szeretnél tájékozódni, és összehasonlítani, milyen koncentrációadatot és milyen mérési módszert közölnek az egyes modellekhez, a hidrogénes víz termékcsalád áttekintése jó kiindulópont ehhez az összehasonlításhoz.