Milyen víz való a kávéfőzőbe? Csapvíz, szűrt vagy palackozott víz
Aki azon gondolkodik, milyen vizet használjon a kávéfőzőjéhez, általában egyszerre két tanácsot kap: a víznek jó ízűnek kell lennie, és a lehető legkevesebb vízkövet kell leraknia a gépben. Ez valójában a víz két különböző tulajdonsága, amelyeknek semmi közük egymáshoz. Az ízt elsősorban a klór és a szaganyagok befolyásolják, míg a vízkőlerakódást az oldott kalcium és magnézium, vagyis a víz keménysége okozza. Az aktívszén-szűrő – amilyet a csapra is fel lehet szerelni – éppen az első problémára való, a másodikat pedig gyakorlatilag nem befolyásolja. Aki egyetlen megoldással akarja kezelni mindkettőt, végül az eredeti probléma felére rossz megoldást választ.
Két különböző probléma: az íz és a vízkő
A csapvíz ízét Németországban többek között a klórgázzal, klór-dioxiddal vagy nátrium-hipoklorittal végzett fertőtlenítés befolyásolja; az ivóvízről szóló rendelet értelmében a vízszolgáltatóknak tájékoztatniuk kell ügyfeleiket a klórozásról (Forrás: Klórozás – Wikipédia). Az aktívszén-szűrő ezeket az anyagokat, valamint az általuk okozott szag- és ízjegyeket hivatott kiszűrni.
A vízforralóban, kávéfőzőben vagy kazánban képződő vízkövet ezzel szemben az oldott kalcium és magnézium okozza: melegítéskor az oldott CO2 távozik a vízből, ami eltolja a vízkő és a szénsav közötti egyensúlyt, így kalcium-karbonát válik ki vízkőként (Forrás: Vízkeménység – Wikipédia). Ennek a folyamatnak nincs köze a klórhoz vagy a szagokhoz, és ezen egyetlen szénszűrő sem tud változtatni. Ezért a két kérdést külön kell megvizsgálni: valójában milyen kemény a vizem, és mit szeretnék megváltoztatni az ízén.
Honnan tudhatod, milyen kemény a csapvized?
Mielőtt eldöntenéd, hogy egy szűrő változtat-e egyáltalán a víz keménységén, érdemes utánanézni a lakcímedre érvényes tényleges értéknek. Németországban 2007 óta három kategóriába sorolják a vízkeménységet: lágy, ha 1,5 mmol/l alatt, illetve 8,4 °dH alatt van; közepes, ha 1,5 és 2,5 mmol/l közé esik; és kemény, ha 2,5 mmol/l felett van (Forrás: Vízkeménység – Wikipédia).
Kérdezd meg a vízszolgáltatót
A vízszolgáltatók általában kérésre vagy a saját weboldalukon tájékoztatnak az általuk szolgáltatott víz keménységéről (Forrás: Vízkeménység – Wikipédia). Ez a legmegbízhatóbb érték, mert a tényleges ellátási területre vonatkozik, nem pedig egy országos átlagra.
A vízkeménységi térkép csak hozzávetőleges támpont
A régióra vonatkozó általános keménységi áttekintések első, hozzávetőleges becslést adnak, amíg meg nem érkezik a vízszolgáltató megerősítése. Nem helyettesítik a szolgáltató tájékoztatását, de segítenek azonnal felismerni, ha egy érték nagyjából sem reális.
Ellenőrizd otthon tesztcsíkkal vagy csepp-teszttel
Ha olyan helyen laksz, ahol több vízhálózat találkozik, vagy régi adat áll rendelkezésedre, tesztcsíkkal vagy csepp-teszttel otthon is ellenőrizheted a víz keménységét. Ez nem helyettesíti a hivatalos értéket, de gyorsan megmutatja, hogy a lakásodban lévő víz valóban a megadott tartományba esik-e.
Mit változtat meg valójában a csapra szerelhető aktívszén-szűrő?
Az aktív szén adszorpció révén működik: a szag- és ízanyagok, a klórhoz kapcsolódó vegyületek, valamint bizonyos szerves nyomanyagok és részecskék megtapadnak a szén felületén (Forrás: Aktívszén-szűrő – Wikipédia). Az oldott ásványi ionok, például a kalcium és a magnézium, nem tartoznak azok közé az anyagok közé, amelyeket a szűrő visszatart, mivel az adszorpció más folyamat, mint az ioncsere vagy a fordított ozmózis. Éppen ezért a Hydrion digitális csapszűrő szénbetéttel termékoldala az íz javításáról ír, nem pedig a vízkeménység csökkentéséről.
A termékoldal szerint az oldalsó választókapcsolóval a szűrt kimenet – amely az aktívszén-betéten vezeti át a vizet – és az eredeti kimenet között lehet váltani, amely megkerüli a szűrőt; a betétet a víz minőségétől és a használattól függően körülbelül háromhavonta javasolt cserélni (forrás: termékoldal). Azokhoz a feladatokhoz, amelyeknél nem számít az íz, például a mosogatáshoz, az eredeti kifolyó az egyszerűbb választás, a szűrt kimenetet pedig ivó- és főzővízhez tervezték.
Mit ír a kávéfőződ kézikönyve, és miért fontos?
Sok kávéfőző beállításkor rákérdez a helyi vízkeménységre, hogy a beépített vízkőmentesítési emlékeztető a tényleges vízkeménységhez igazodjon, ne egy általános időközhöz. Ezt az értéket érdemes közvetlenül a vízszolgáltató megerősítéséből beállítani, mert ha a ténylegesnél alacsonyabb keménységet adsz meg, a gép ritkábban figyelmeztet vízkőmentesítésre, mint ahogyan azt a valós vízminőség indokolná. Hogy ezután pontosan milyen időköz megfelelő, azt az adott gép határozza meg; ez a cikk tudatosan nem ad meg általános értéket, mert az gyártónként és készüléktípusonként eltér.
Miért adnak meg egyes ajánlások minimális keménységet is?
A kávévízzel foglalkozó szakmai útmutatók a teljes keménységet (GH) és a karbonátkeménységet (KH) két külön tulajdonságként kezelik, amelyek mindketten befolyásolják az ízt, és kifejezetten ellenzik a kávévíz sótalanító berendezéssel történő kezelését, mert az csökkenti a keménységet, miközben a karbonátkeménység viszonylag magas marad, így eltolódik a két érték aránya (Forrás: Kávévíz – kaffeemacher.de). Ez egy pörkölő filterkávéra és eszpresszóra vonatkozó vízkezelési útmutatójából származik, nem pedig egy adott géphez készült hivatalos gyártói útmutatóból; egyes, fémkazános készülékekre vonatkozó ajánlások hasonló okokból alsó határértéket is megadnak, nem csak felsőt. Ezért nem automatikusan az a cél, hogy a keménység a lehető legalacsonyabb legyen. A saját készülékedre érvényes értékeket megbízhatóan csak a kézikönyvben találod meg, nem egy általános internetes táblázatban.
Csapvíz, szűrt víz vagy palackozott víz: rövid összehasonlítás
Ha már tudod a saját vízkeménységi értékedet, és beállítottad a gépet, könnyebb meghozni a tényleges döntést:
| Víztípus | Íz (klór/szag) | Keménység (vízkő) |
|---|---|---|
| Csapvíz | A helyi hálózattól függ, helyenként érezhető a klóros íz | A helyi hálózattól függ; az értékről kérdezd meg a vízszolgáltatót |
| Aktívszén-szűrőn átfolyt csapvíz | A termékoldal szerint javul, mivel a szűrő adszorbeálja a klór- és szaganyagokat | Változatlan; a hálózat vízkeménysége megmarad |
| Palackozott víz | A címkén feltüntetett összetételtől függ, márkánként nagyon eltérő | A címkén szerepel; az alacsony ásványianyag-tartalmú víz nem automatikusan jobb választás |
A palackozott vizek közötti különbség nem csupán reklámkérdés: Németországban az ásványvizeket ásványianyag-tartalmuk és a bennük uralkodó ion – például klorid, szulfát vagy hidrogén-karbonát – alapján sorolják be, és legalább 1 500 mg/l ásványianyag-tartalomtól tüntethető fel rajtuk a „magas ásványianyag-tartalmú” jelölés; ez alatt az érték alatt az összetétel márkánként jelentősen eltér (Forrás: Ásványvíz – Wikipédia). Egy különösen alacsony ásványianyag-tartalmú palackozott víz ezért nem megbízható helyettesítője a gyártó által megadott keménységi értéknek, hanem egy külön változó, amelyet ugyanúgy ellenőrizni kell, mint a csapvizet. Ha többet szeretnél megtudni az európai csapvíz általános összetételéről, a háttérinformációkat az európai csapvízről szóló cikkben találod, a TDS-értéket pedig a víz TDS-értékéről szóló cikk segít jobban megérteni.
Röviden összefoglalva
Az előző részekből következő sorrend három lépésben foglalható össze. Először kérdezd meg a saját vízszolgáltatódat a tényleges keménységről, és ne egy általános internetes értékre hagyatkozz. Ezután állítsd be ezt az értéket a kávéfőző kézikönyve szerint, hogy a vízkőmentesítési emlékeztető a valósághoz igazodjon. Az ízzel kapcsolatos kérdésről pedig külön dönts: szóba jöhet-e egy csapszűrő, például a Hydrion digitális csapszűrő szénbetéttel, annak tudatában, hogy a termékoldal szerint javítja az ízt, a gépben beállított vízkeménységet azonban nem befolyásolja, és azt továbbra is a kézikönyv alapján kell beállítani.