3, 5 vagy 7 fokozat? Mit csinálnak valójában az RO-rendszer fokozatai?

Az „5 fokozatúként” hirdetett fordított ozmózisos rendszer nem feltétlenül végez öt különálló műveletet a vízzel, és a „3 fokozatú” rendszer sem feltétlenül végez kevesebbet. A termékoldalon feltüntetett fokozatszám a szűrési funkciókat jelöli, a gyártók pedig eltérően csoportosítják ezeket a fizikai szűrőbetétekbe. Az számít, hogy az egyes fokozatok valójában mit távolítanak el a vízből, vagy mit adnak hozzá, és milyen gyakran kell cserélni az adott fokozat mögötti szűrőbetétet – nem az, hogy a címkén három, öt vagy hét szerepel.

• Egy fokozat egy szűrési vagy kezelési funkciót jelent, és egyetlen szűrőbetét ugyanabban a házban több fokozat szűrőközegét is egyesítheti.
• Szinte minden RO-rendszer ugyanarra a háromfunkciós alapra épül: egy üledékszűrő-fokozatra, egy szénszűrő-fokozatra és magára a membránra.
• Az alaprendszeren felüli fokozatok általában utószénszűrést, remineralizálást, esetenként pedig célzott szűrőközeget vagy UV-kezelést adnak hozzá.
• A szennyvíz aránya és a valós idejű TDS-érték valódi teljesítménybeli különbségekről árulkodik; önmagában a fokozatszám nem.

Mit jelent valójában a „fokozat” egy fordított ozmózisos rendszerben?

A fordított ozmózisos rendszerek marketingjében a fokozat egy szűrési vagy kezelési lépést jelent, amelyen a víz a csaphoz vezető útja során áthalad – nem pedig egy fizikai szűrőbetétet. Egyetlen szűrőbetét háza több fokozat szűrőközegét is tartalmazhatja egymásra rétegezve, így két eltérő fokozatszámmal hirdetett rendszer nagyon hasonló módon is szűrheti a vizet. Egy vízkezelési beszállító hétfokozatú és háromfokozatú rendszereket összehasonlító leírása találóan fogalmaz: „a fokozatok pontos összetétele gyártónként eltér” (forrás: Hétfokozatú és háromfokozatú RO-rendszerek összehasonlítása), ezért ugyanazt az alapvető kialakítást eltérő fokozatszámmal is forgalmazhatják attól függően, hogyan számolják a fokozatokat a termékoldalon.

A három fokozat, amely szinte minden RO-rendszerben megtalálható

Ha félretesszük a marketingcímkéket, a legtöbb RO-rendszer – függetlenül attól, hány fokozatot hirdet – ugyanarra a háromfunkciós alapra épül.

Üledékszűrő előszűrő

Mielőtt a víz eléri a membránt, az üledékszűrő előszűrő felfogja például a rozsdát, a homokot és az iszapot. Egy gyártó a saját üledékszűrő-fokozatát 5 mikronos szűrőként írja le, amely éppen ezt a feladatot látja el a membrán előtt (forrás: Watts PWRO4 négyfokozatú fordított ozmózisos rendszer). A durvább részecskék kiszűrése ezen a ponton megóvja a membránt a későbbi károsodástól.

Szén előszűrő

Ezt általában szén előszűrő követi, amely csökkenti a klór és a hasonló vegyületek mennyiségét, mielőtt a víz a membránhoz ér. A klór idővel károsíthat bizonyos membránanyagokat, ezért ez a fokozat elsősorban a membránt védi, nem pedig a rendszer fő szűrési fokozataként működik.

Maga a membrán

Az RO-membrán a rendszer központi eleme. A vizet nyomás alatt préselik át rajta, a membrán pedig a kezelt vizet – az elfogyasztott permeátumot – elválasztja a koncentrált szennyeződéseket magával vivő elutasított vízáramtól, vagyis a lefolyóba kerülő koncentrátumtól. Ugyanennek a gyártónak a termékoldala a membránfokozatot „a rendszer szíveként” említi, és azt írja, hogy csökkenti az oldott anyagok mennyiségét, valamint a ciszták – például a giardiáé és a cryptosporidiumé – több mint 99,95%-át (forrás: a fent említett Watts PWRO4). Ezek az adatok az adott termékre vonatkoznak, nem általában a fordított ozmózisra, de jól szemléltetik, mire szolgál a membránfokozat.

Mit adnak hozzá általában az 5 és 7 fokozatú rendszerek plusz fokozatai?

Ha egy rendszer háromnál több fokozatot hirdet, a hozzáadott elemek általában néhány kategória valamelyikébe tartoznak. A membrán utáni utószénszűrő-fokozat javítja a kész víz ízét és szagát. A remineralizáló vagy lúgosító fokozat visszapótolja azokat az ásványi anyagokat – például a kalciumot, a magnéziumot és a káliumot –, amelyeket a membrán minden mással együtt eltávolított, és emeli a víz pH-értékét. Ritkábban egy rendszer egy bizonyos szennyezőanyag kiszűrésére szolgáló fokozatot vagy mikrobiológiai fertőtlenítést végző UV-fokozatot is tartalmaz. Egy vízkezeléssel foglalkozó vállalat összehasonlítása szerint az öt-, hat- és hétfokozatú rendszerek „megtartják ugyanazt az alapot, és hozzáadják” ezeket a fokozatokat, miközben a pontos csoportosítás továbbra is „gyártónként eltér” (forrás: a fent említett Viomi Water). Fontosabb megérteni, mit csinál valójában egy hozzáadott fokozat, mint megszámolni, hány fokozatot tüntet fel a termékoldal.

Példa: hogyan egyesít az RO600 öt szűrési funkciót három szűrőbetétben?

A Hydrion Purity RO600 jó példa erre, mert a termékoldal egyértelműen bemutatja a szűrőbetétek felépítését, így könnyen látható, hogyan különül el a gyakorlatban a fokozatok és a szűrőbetétek számolása.

PPC szűrőbetét

Az első szűrőbetét, a PPC, egyetlen házban egyesít egy polipropilén üledékszűrő-réteget és egy szénblokkot. Ez az egy szűrőbetét a fent leírt fokozatok közül kettőt fed le: az üledék felfogását és a szénszűrést. A megadott csereperiódusa körülbelül hat hónap.

600G RO-membrán

A második szűrőbetét maga a 600G RO-membrán, amelynek névleges pórusmérete 0,0001 mikron. A termékoldal szerint csökkenti az oldott anyagok, a nehézfémek, a fluorid és a PFAS mennyiségét; ez az állítás az eladótól származik, nem pedig függetlenül ellenőrzött laboratóriumi eredmény, ezért úgy érdemes értelmezni, hogy a gyártó szerint mire tervezték a membránt, nem pedig igazolt eltávolítási százalékként. A megadott csereperiódusa körülbelül 24 hónap, vagyis a három szűrőbetét közül ez használható a leghosszabb ideig.

TC szűrőbetét

A harmadik szűrőbetét, a TC, a jobb íz érdekében szénnel kezeli a vizet, valamint lúgosító és ásványianyag-tartalmú szűrőközeget tartalmaz, amely emeli a pH-értéket. Így egyetlen egységben látja el az utószénszűrés és a remineralizálás funkcióját; a megadott csereperiódusa körülbelül 12 hónap. A PPC, a membrán és a TC szűrőbetét tehát nagyjából öt szűrési funkciót lát el három fizikai szűrőbetéten keresztül, amelyek mindegyike a saját ütemében használódik el. Egy máshol 5 vagy akár 7 fokozatúként hirdetett rendszer ugyanezeket a funkciókat több ház között oszthatja el anélkül, hogy érdemben többet tenne a vízért. Ha részletesen szeretné megismerni a három szűrőbetét bármelyikének cseréjét, a szűrőbetét- és membráncsere lépésről lépésre bemutatott útmutatója végigvezet a folyamaton, a teljes csereperiódus-útmutató pedig a membrán és a többi szűrő együttes cseréjének időzítéséről ad tájékoztatást. A TC csereszűrőbetét külön is megvásárolható, ha ezt a fokozatot a többi előtt kell cserélni.

Miért árul el többet a szennyvíz aránya és a TDS-érték, mint a fokozatszám?

Két érték jobban különbözik az egyes RO-rendszerek között, mint a fokozatszám, és mindkettő mérhető – nem pusztán marketingcímke. Az első a kezelt víz és a lefolyóba kerülő elutasított víz aránya. Az EPA szerint az átlagos, felhasználási ponton működő RO-rendszerek minden egy gallon kezelt vízre legalább öt gallon elutasított vizet engednek a lefolyóba; egyes kevésbé hatékony készülékeknél ez az érték megközelíti a tíz gallont, míg a WaterSense program tanúsítványával rendelkező készülékeknél legfeljebb 2,3 gallon juthat egy gallon kezelt vízre (forrás: EPA WaterSense: Fordított ozmózisos rendszerek a felhasználási ponton). Ez az arány azt mutatja meg, milyen hatékonyan használja fel a vizet a rendszer – a dobozon feltüntetett fokozatszám viszont nem.

A második érték az összes oldott anyag, vagyis a TDS: a vízben oldott ásványi anyagok és vegyületek összessége, többek között a kalcium, a magnézium, a nátrium, a hidrogén-karbonát és a klorid. Az USGS szerint a nagyjából 500 mg/l feletti TDS-érték már észrevehetően kellemetlen ízt adhat a víznek, a magas érték pedig önmagában nem jelent közvetlen egészségügyi kockázatot, inkább olyan jelzés, amelyet érdemes tovább vizsgálni (forrás: USGS: Klorid, sótartalom és oldott anyagok). Az RO600-ba épített élő TDS-kijelző valós időben, közvetlenül mutatja ezt az értéket, így nem kell egy fokozatszámban megbízni. A TDS-mérő értékeiről szóló útmutató részletesebben bemutatja, mi számít normális tartománynak, és mikor jelez további ellenőrzést egy emelkedő érték.

Egyszerű módszer bármely RO-rendszer megítélésére, fokozatszámtól függetlenül

Ha egy termékoldal 3, 5 vagy 7 fokozatot említ, három ellenőrzéssel többet tudhat meg, mint magából a számból. Nézze meg, mit csinál valójában az egyes hirdetett fokozat: üledéket fog fel, csökkenti a klór mennyiségét, membránként működik, utószűrést vagy remineralizálást végez, esetleg valami mást – ne álljon meg az összesített számnál. Ellenőrizze az egyes fokozatokhoz tartozó szűrőbetétek csereperiódusát és árát is, mert a több fokozat általában több, cserére szoruló alkatrészt jelent, nem feltétlenül tisztább vizet. Nézze meg a tisztított víz és a lefolyóba kerülő víz arányát is, valamint azt, hogy az ásványi anyagokat visszapótló vagy lúgosító fokozat alapfelszereltség-e, vagy külön kell megvásárolni – ezek ugyanis a főcímben szereplő számnál közvetlenebbül befolyásolják a mindennapokban kapott vizet.

Mindez nem jelenti azt, hogy a nagyobb fokozatszám rossz lenne, és az alacsonyabb sem feltétlenül jelent hatékonyabb működést. Egy jól megtervezett háromfokozatú és egy hétfokozatú rendszer hasonló eredményt érhet el, ha a membránjuk, az arányaik és a szűrőbetétek csereperiódusai összevethetők. Az RO600 három szűrőbetétből álló felépítése egy példa arra, hogy a gyártó egyértelműen feltünteti a fokozatok felosztását a termékoldalon; érdemes más kiszemelt termékeknél is rákérdezni erre. Ha a fokozatszám kérdését már tisztázta, a tartály nélküli RO-rendszer kiválasztásakor fontos nyolc műszaki jellemző egyenként veszi sorra az összehasonlítandó adatokat, a teljes fordított ozmózisos útmutató pedig az egész folyamatot az elejétől a végéig bemutatja azoknak, akik átfogó képet szeretnének kapni.