Szénsavas a hidrogénes víz? A hidrogénes víz és a szénsavas víz összehasonlítása

Nem, a hidrogénes víz nem szénsavas víz, és a két italnak soha nem is ugyanaz volt a célja. A szénsavas vizet nyomás alatt nagy mennyiségű szén-dioxiddal (CO2) dúsítják, amelyből annyi kerül bele, hogy a kupak lecsavarásának pillanatában látható buborékok formájában távozzon. A hidrogénes víz tömeg szerint több ezerszer kisebb mennyiségű molekuláris hidrogént (H2) tartalmaz, ezért egy tiszta, buborékmentes pohár vizet kell kapnunk egy megfelelően működő palacktól vagy kancsótól. A pezsgés hiánya nem jelenti azt, hogy nincs benne hidrogén.

• A szénsavas italok literenként több gramm CO2-t tartalmaznak, amelyet kifejezetten nyomás alatt juttatnak beléjük, hogy a palack felnyitásakor buborékok formájában ismét távozhasson.
• Még a piacon kapható legerősebb hidrogénesvizes palack is milligramm/liter mennyiségű hidrogént old fel. Ez a gáz mennyiségében nagyjából három nagyságrendnyi különbség, nem pedig ugyanannak a hatásnak egy enyhébb változata.
• A molekuláris hidrogénnek nincs saját színe, illata vagy íze, ezért a hidrogénes víz olyan ízű, mint az a víz, amelyből készült, nem pedig olyan, mint egy szénsavát vesztett üdítő.
• A palack specifikációjában szereplő magasabb PPB-érték semmit sem mond a pezsgésről: másik gázról van szó, amelyet más módon mérnek, és a víz ettől nem fog buborékozni, bármilyen magas is ez az érték.

Miért tűnnek a buborékok kézenfekvő tesztnek?

A legtöbb ember számára az egyetlen támpont arra, hogy „mennyire szénsavas” valami, az, ha megnézi, hogyan emelkednek a buborékok az üdítőben vagy a szénsavas vízben. Ez a megszokás érthető a CO2-t tartalmazó italoknál, ahol a pezsgés a lényeg, a látható buborékok mennyisége pedig nagyjából jelzi, mennyi gázt préseltek az italba. Amikor tehát egy pohár hidrogénes víz úgy áll előttünk, hogy pontosan úgy néz ki, mint a csapvíz, ésszerű első gondolat, hogy vagy nem szénsavas az ital (ez igaz), vagy a palack nem csinált semmit (ez nem igaz). A két ital különböző gázokat old fel, nagyon eltérő mennyiségben; ha egymás mellett látjuk a tényleges számokat, a pezsgés hiánya többé nem problémának, hanem várható eredménynek tűnik.

Mitől lesz egy ital szénsavas?

Hogyan kerül bele a CO2?

A szénsavas víz úgy készül, hogy nyomás alatt CO2-t oldanak fel a vízben. A kereskedelmi palackozók először körülbelül 8°C-ra hűtik a vizet, mert a hidegebb víz nyomás alá helyezés előtt több oldott gázt képes megtartani, majd a nyomás alá helyezés során jellemzően nagyjából 120 psi-re növelik a nyomást, hogy ennyi CO2 oldódjon fel a vízben (forrás: Szénsavas víz – Wikipédia). Az, hogy a hideg víz a nyomás alá helyezés előtt több gázt képes megtartani, teszi lehetővé, hogy a kész italban sokkal több CO2 legyen, mint amennyit szobahőmérsékleten, a levegővel érintkezve képes lenne megtartani.

Miért távozik nagy sebességgel, amikor kinyitjuk a kupakot?

Amint feltörjük a zárást, a palack belsejében uralkodó nyomás szinte azonnal a normál légköri nyomásra csökken, de a vízben oldott CO2 mennyisége még nem változott. Így a víz az új, alacsonyabb nyomáshoz képest túltelítetté válik, ezért a fölösleges gáz kiválik az oldatból, és gócképződési pontokon – az üvegen lévő apró egyenetlenségeken, jégkockákon vagy akár a levegőben szálló porszemeken – buborékokat képez (forrás: Szénsavas víz – Wikipédia). Ezt a távozó gázt látjuk és halljuk pezsgésként. Ez addig tart, amíg a víz újra egyensúlyba nem kerül a körülötte lévő levegővel; ezért lapul ki idővel a felnyitott üdítős palack tartalma is.

Valójában mennyi gázról van szó?

A szénsavas vízben oldott CO2-nak csak egy kis része alakul át tényleges szénsavvá; a hidratációs egyensúlyi állandó tiszta vízben, 25°C-on körülbelül 1,7×10⁻³, ezért a gáz túlnyomó többsége CO2-ként marad oldva, nem pedig savvá alakul (forrás: Szénsav – Wikipédia). Ez a kis savmennyiség is elegendő ahhoz, hogy a szénsavas víz pH-értéke nagyjából 5 és 6 közé essen – ami az almalééhez vagy a narancslééhez hasonló –, és enyhén fanyar érzést hagyjon a nyelven (forrás: Szénsavas víz – Wikipédia). A legtöbben ezt a fanyarságot, nem pedig magukat a buborékokat társítják a „szénsavassághoz”. Mivel a kereskedelmi szénsavasítás célja, hogy ennyi CO2 oldódjon fel az italban, a szénsavasnak nevezett italok jellemzően több gramm oldott gázt tartalmaznak literenként. A következő rész ezt az értéket veti össze a hidrogénes vízével.

Miért nem közelíti meg az oldott hidrogén ezt a mennyiséget?

A sima víz önmagában csak korlátozott mennyiségű hidrogéngázt képes megtartani. Normál körülmények között ez a természetes határ körülbelül 1 600 PPB. A kereskedelmi hidrogénesvíz-készülékek csak úgy lépik túl, hogy nyomás alatti elektrolízissel több hidrogént juttatnak az oldatba, mint amennyit a víz magától elnyelne; erről a PPB és a PPM tényleges jelentését bemutató részletesebb cikkben olvashatsz. Még a piac felső kategóriájába tartozó specifikációval rendelkező palack is csak nagyon kis mennyiségű gázzal dolgozik abszolút értékben.

A PPB és a literenkénti grammértékek összevetése

A Hydrion Pulse Hidrogénes vizespalack akár 8 000 PPB oldott molekuláris hidrogénre van specifikálva: az 5 perces üzemmóddal körülbelül 4 000 PPB, a 10 perces üzemmóddal pedig körülbelül 8 000 PPB érhető el. A vízben mért, tömeg szerinti milliárdodrész közvetlenül átváltható milligramm/literre, így 8 000 PPB literenként 8 milligramm hidrogénnek felel meg. Ez az összehasonlításban szereplő palackok közül a legmagasabb érték. Ha ezt összevetjük a szénsavas italokban jellemzően jelen lévő, literenként több gramm CO2-vel, a különbség több ezerszeres: a hidrogénes víz nem a szénsavas ital enyhébb változata, hanem egy másik gázt old fel olyan mennyiségben, amelyből eleve nem alakulhatnak ki látható buborékok.

Mit változtat meg, és mit nem a PPB-érték módosítása?

A magasabb PPB-érték azt jelzi, hogy több oldott hidrogén áll a szervezet rendelkezésére, nem pedig azt, hogy több gáznyomás vár arra, hogy buborékok formájában távozzon. Mivel még a skála felső értékénél is a milligramm/liter tartományban marad az abszolút mennyiség, az alacsonyabb értékről magasabbra váltás megváltoztatja a pohárban lévő hidrogén mennyiségét, de soha nem közelíti meg azokat a gázmennyiségeket, amelyektől egy ital pezsegni kezd. A növekvő PPB-érték nem ugyanazt jelzi, mint a növekvő szénsavasság, és egyiket sem szabad a másikhoz viszonyítva értelmezni.

Mit fogsz valójában érezni és látni a pohárban?

A molekuláris hidrogén színtelen, szagtalan és íztelen, ezért a hidrogénes víz olyan ízű, mint az a víz, amelyet eredetileg a palackba vagy a kancsóba töltöttek. Ha a pohár szemmel láthatóan nyugodt marad, a víz íze pedig tiszta és semleges, akkor az ital pontosan úgy viselkedik, ahogyan a kémia alapján várható – ez nem annak a jele, hogy valami nem aktiválódott. Azok a jelek, amelyeket az emberek ösztönösen keresnek a szénsavasságra, vagyis a felszálló buborékok és a nyelven érzett fanyarság, kifejezetten a CO2 kémiájából erednek; a hidrogénes vizet pedig soha nem arra tervezték, hogy ezt utánozza.

Tehát szénsavas-e a hidrogénes víz, és keverhető-e a kettő?

A hidrogénes víz és a szénsavas víz két különböző gázt old fel, nagyon eltérő mennyiségben; nem a palackok minősége közötti különbség, hanem ez a mennyiségi eltérés az oka annak, hogy az egyik pezseg, a másik pedig nem. Ha átfogóbb képet szeretnél kapni arról, hogy mi a hidrogénes víz, és hogyan készül, ez a hidrogénes vízről szóló bevezető áttekinti az alapokat. Ha inkább arra vagy kíváncsi, hogy egy hidrogénes palackkal szénsavassá tehető-e egy ital, vagy érdemes-e szénsavas vizet átengedni rajta, ez egy különálló, gyakorlati kérdés, amely külön választ érdemel. Ha a szénsavasságon túli, mindennapi ízélmény érdekel, a hidrogénes víz tényleges ízéről szóló cikk részletesebben is foglalkozik ezzel. Ha pedig a palackod sziszeg, vagy nehéz kinyitni, az egy nyomással kapcsolatos, a szénsavasságtól különálló kérdés, amelyről érdemes külön olvasnod, nehogy összekeverd a két jelenséget. Ha már érthető a cikkben bemutatott, gázmennyiségekre vonatkozó összehasonlítás, érdemes következő lépésként összevetni, hogyan térnek el egymástól a PPB-értékek a palackos és kancsós változatoknál, és megnézni, melyik illik jobban a mindennapi vízivási szokásaidhoz.